Akadálymentes változat
főoldal e-mail testület Adatkezelési tájékoztató
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. május 23. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. április 25. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. március 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. február 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. január 31. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. december 13. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. október 25. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. szeptember 27. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. június 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. május 31. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. április 26. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. március 29. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. január 24. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021. december 14. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021. október 26. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021. szeptember 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021. augusztus 31. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2020. szeptember 29. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. november 26. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. október 22. alakuló ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. június 24. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. április 29. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. február 25. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. január 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. december 17. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. október 29. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. augusztus 27. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. június 25. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. május 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. április 23. ülésére
Szavazás
A szavazás szünetel
Hírlevél
Hozzájárulok a feliratkozás során megadott személyes adataimnak az Adatkezelési tájékoztatóban meghatározott célból és ideig történő kezeléséhez.
A zsidóság szerepe a város életében


A csáti zsidók részvétele a város urbanizációs folyamatában

 

Napjainkban, pontosan fél évszázaddal az után, hogy városunkban hivatalosan megszűnt az izraelita hitközség, még ma is nyomai láthatók a zsidók másfél évszázados jelenlétének. A város főutcáit végigjárva Csát sajátos arculatát a még meglévő zsidó épületek adják. Mára szinte csak ennyi maradt, de korabeli iratok, újságok, háború előtti emlékek és visszaemlékezések jóval többről árulkodnak, mint néhány ingatlan. A zsidó ingatlanok jelentős hányada a város szívében volt megtalálható, ennek magyarázata, hogy kereskedelmi tevékenységeik megfelelő színtere a város frekventált részei voltak. Épületeik hasonló elvek alapján születtek, melyek magukba foglalták a kereskedő helyiség és a lakóház együttesét. A boltok a forgalmas utcafrontra, míg a lakórész a csendesebb belső udvarra nyílott.

A dolgozatban már említett sajátságos mezőcsáti társadalomszerkezet, ? azaz a köznemesség domináns jelenléte és az ebből fakadó szokásrendszer, hogy a köznemesség nem tartotta méltónak, rangjához illőnek a kereskedést, iparűzést ?; megfelelő táptalajt jelentett főként a XIX. században a letelepedni, boldogulni kívánó zsidóság számára Mezőcsát. A későbbi nagyközség lakói a haladásra, újításra, fejlődésre sohasem voltak igazán fogékonyak, ezért a város megkövesedett életében jelentős pezsdülést, fejlődést csempészett az ide fokozatosan betelepülő zsidóság. Emancipációjuk után szemmel látható fejlődést indítottak el nemcsak közösségük életében, hanem a városiasodásban is. A XIX. század első harmadában már volt templomuk, amelyet követett még kettő. E század végén ingatlanjaik felépítésével szervesen befolyásolták a város képét. A korábbi vályog- és  nádtetős gyakorlatot városias, hosszabb élettartamú tégla, cseréptetős házaik váltották fel. Ebben az időben épültek a még ma is funkcionáló urbánus arculattal bíró építmények. Ezek közül két legjelentősebb a Horovitz szálló és az Engel-féle banképület. Emellett még méreteiben, díszítéseiben impozánsabb boltok és lakházak füzére díszítette a belvárost.

A zsidóság tevékenységi köre szerteágazó volt, nemcsak kereskedelem, gazdaság, de kultúra terén is kivették részüket a város életéből.

 

Mezőcsát kereskedelmi élete és a zsidóság

 

A források szerint 1851-ben ? kézmüves van 129 czéhes, 27 kontár, boltós 2, olaj-ütő malom 4.? A céhek 1872-ben megszűntek és ipartársulat alakult és 1886-ban jött létre ebből a mezőcsáti járási közös ipartestület 500 taggal.

Következő hitelt érdemlő adat 1929-ből való dr. Halmai Béla Magyar városok című monográfiájának Miskolc és környékével foglalkozó részéből. 75 kereskedőt és 149 iparost számláltak, továbbá 2 gőzmalom, 2 fatelep és 2 szikvízgyár is gazdagította a várost.

1939-ben Csíkvári Antal szerkesztésében Borsod vármegye története más szemszögből világítja meg Csát iparosságát. Tudomása szerint van egy nagyobb szállodája és több vendéglője, valamint 6 fűszer- és 5 rövidárukereskedése, önálló iparosai: 7 hentes és mészáros, 6 borbély, 3 szabó, 5 cipész, 7 kovács és géplakatos, 3 sütő, és 3 szíkvízgyártó, 2 gőzmalom, villamosmű jéggyárral.

Ahhoz, hogy viszonylag átfogó képet tudjunk nyújtani az iparos, kereskedő csáti zsidókról, a széleskörű ismeretek megkívánják, hogy forrásként levéltári forrásokat, újságokat, helytörténeti kiadványokat és kortárs visszaemlékezéseket vegyünk alapul.

Az elsődleges adatok forráshiány miatt ? túlnyomórészt a Mezőcsáti  Ujság számai alapján ?, a XX. század elejét, konkrétan az 1910-es éveket dolgozzák fel /ez esetben   néhány adat már a múlt századra is érvényes/.

      Mezőcsáton az 1910-es években az alábbi kereskedőket és iparosokat tartották számon:  

Reiner és Mandula tüzéptelep Mezőcsát és Mezőnyéki irodával.

Katz Ferenc tüzéptelep Mezőcsát

Eisner Sámuel vegyeskereskedő

Weinberger József angol úriszabó Mezőcsát /Glück-féle ház/

Eisler Simon férfiszabó

Schvarcz Herman papírkereskedés, könyvnyomda, könyvkötés

Neumann Dezső kőfaragó mester Mezőcsát a Borsod megyei Takarékpénztár közelében

Fuchs Sámuel vas-, fűszer és anyagáru üzlet Mezőcsáti Takarékpénztárral szemben lévő ház

Gottségen Zsigmond férfiszabó Mezőcsát az izraelita templom mellett

Fónagy Lajos házában

Szabadi testvérek tűzifa és szén raktár Mezőcsát pályaudvar mellett

Müller Jakab Otthon kávéház Mezőcsát

Eisner Sámuel rőfös és divatáru cég

Sterk Géza műbádogos és palafedő Mezőcsát

Klein Simon mészáros

Schwarcz Géza vas, fűszer és szerszámkereskedés

Ungerleider Jenő ponyvakölcsönző Mezőcsát, Nagy József-féle ház

Glattstein Aladár vegyeskereskedés Mezőcsát Kossuth u. 13.

Horovitz Fülöp Mezőcsát, terménykereskedő, serfőző, és kocsibeálló-tulajdonos

Engel Lajos terménykereskedő Mezőcsát

Friedmann Herman kereskedő és kocsmáros Mezőcsát

Schwartz Ignác kocsmáros és kereskedő

Schwartz Béla fűszerkereskedő

Szabó László vendéglős, a Korona szálló üzemeltetője, helyi mozgófilmszínház bérlője

Klein Andor kárpitosmester

Mehrel Jakab tűzifa és szénkereskedő

 

A következő forráshalmaz az 1920-as éveket jeleníti meg a városi monográfia szerint. A másodlagos forrás 1929-ből való, ezek kiegészítésül szolgálnak a fenti adatokhoz.

Katz Ferenc kereskedő, 1926-óta pékműhelye van.

Keller Béla nyomdatulajdonos 1920-óta Mezőcsát Kossuth u.8

Klein Sándor szabómester műhelye 1926-ban alapítva

Krausz Márton épületfa-kereskedő

Heimfeld József fakereskedő

Sterk Adolf szabómester

 

Végül és nem utolsó sorban a kortárs visszaemlékezők segítségével elevenítsük fel az 1930 - 40-es évek dolgos, szorgos zsidó kereskedő családok neveit:

 

Sprei család terménykereskedés, tollkereskedés

Wasserman Ignácné mészárszék

Schwarz József szikvízgyártó

Szász Sándorné borkereskedő

Stiller Lajos bádogos

Róth Ignácz szikvízgyártó

Reich Gyula terménykereskedő

Langsmann Jakab fatelep

Gelb Jakab üveges

Friedmann Árpád vas, bőr, vegyes? kereskedés

Dróth Miksa pék

Czeisler Menyhért vaskereskedés

BrunnerJenő tojás és baromfi? kereskedő

Borgida Arnold rőfös, ruhatextil? kereskedő

FuchsSámuel terménykereskedő

Schwartz István lókereskedő

Neumann József lókereskedő

Schirmer József tüzép, betonáru? kereskedő

Libor Lajos terménykereskedő

Brünner Sámuel bércséplő

Stiller József cipész Horthy u.3.

Özv,ifj.Schwartz Vilmosné fűszeres

Sauberman Adolf szabó Mátyás u.4.

Schirmel Sámuel húsiparos

Ohlmüller Márton cukrász

Krausz Márton betonáru készítő

Glattstein Miklós vegyeskereskedő Kossuth u, l3.

Feuer és Lőwinger szabó Horthy M.u.l.

Róth Károly rőfös, ruha, cipőkereskedő Városház tér

Schwartz Edit kézimunka Horthy u.l.

Melcher Józsefné vegyeskereskedés Baross G. u.19.

Libor és Friedmann és társai vegyeskereskedés Városháza tér 2O.

Glattstein László fuvaros

Neumann Jakabné készruha?kereskedő

Saubermann József textilkereskedő

Grünberger Pál mész, beton?kereskedő

Breuer Jenő vegyes kereskedés

Heimfel József deszka, építőanyag?kereskedés

Landsman Józsefné szatócs?kereskedés

Grőnberger és Róth bornagykereskedés

 

Az 1910-es és a 40-es évek közti bő emberöltőt vizsgálva, 60 év távlatából több mint 50 kereskedői családot sikerült felkutatni. Az 1929-es adatokból, ?amikor 75 kereskedő működött Csáton?, kiderült, hogy a 75 kereskedőnek minimum a fele zsidó származású volt. Ez az arány sem 1929 előtt,  sem  után számottevően nem változott.

Konklúzióként levonható, hogy amíg  zsidók a város lakosságának 12-13 %-át tették ki, addig a városi összkereskedelem több, mint 50 %-át uralták.

 A kereskedő mesterségek legtöbbször apáról fiúra szálltak, jó példa erre a Sterk család. Idősebb Sterk a századfordulón munkálkodott, mint bádogos, fiai: Géza megőrizte apja üzletét, de a másik fiú Adolf már szabómester lett.

 Sajátságos, közös családi vállalkozásokról is szereztünk tudomást, mely nem minden esetben rokon szakmákon alapult; Engel Lajos terménykereskedő, Engel Miklós bankigazgató volt.

 A Szabady testvérek a fentieknek ellenkezőjét képviselték, ők ugyanis testvérvállalkozásban tartottak fönn egy tüzépet.

 Egyes kereskedőknek váltani kellett annak érdekében, hogy családját el tudja tartani, és konkurenseinek ne essen áldozatává. Katz Ferenc is ezt az utat választotta, és korai tüzéptelepét péküzemre váltotta fel.

 Egyes zsidó kereskedők, ? mint például a Róth, Libor és a Friedmann család ?, egyszerre kettő vagy annál több üzletben is érdekeltek voltak. Például a Libor Friedmann és társai bejegyzésű cég, mely vegyeskereskedés volt, ezen túl a tulajdonos társak közül még Libor termény, Friedmann önálló vegyeskereskedést tartott fenn, aminek igazi különlegessége abban állt, hogy a környező települések közül Mezőcsáton egyedül neki volt engedélye lőszer, lőpor és robbanóanyag árusításra. Egy 1938-as kimutatás szerint engedélyét 1933 decemberében szerezte, és megtudhatjuk, hogy az 1937. évben mi mindent értékesített. Lőporból 32 kg-ot, gyutacsból 7000 db-ot, hüvelyből 800-t, és kéztöltényből 2400 db-ot értékesített. Ebben az évben Mezőcsáton senki nem vásárolt golyós fegyvert és pisztolyt. Közös tulajdonviszonyban voltak továbbá még Feuer és Lőwinger szabósága, Grünberger és Róth bornagykereskedése.

A XX. század elején kialakultak új kereskedelmi ágazatok, mint például a papírkereskedés, nyomdászat. Mezőcsáton ezt a nemes iparágat Schvarcz Herman honosította meg az 1901-ben alapított könyvnyomda, könyvkötészet, papír, könyv-és írószer-kereskedése révén.  A Mezőcsáti újság 1911-től fennállásáig, 1914 nyaráig, az ő nyomdájából került az olvasók kezébe. 1920 után Keller Béla vette át a vállalkozást, nem tudni, hogy rokoni kapcsolatok, vagy adás-vétel útján jutott az új tulajdonos birtokába. A háborúig, deportálásáig Keller vezette a nyomdát. A háború alatt az üzem tönkre ment, és a házban az orosz politikai rendőrség székelt. A nyomdagépet az oroszok elvitték, és 1945 márciusában Sáros Miklós lett a távollévő Keller Béla és családjának gondnoka. Sáros ebben az időben Dévényi Béla bérlővel kötött megállapodást a nyomda üzemeltetésére. 1946 után ? tulajdonosa túlélve a meghurcoltatást ?, tovább üzemeltette gépeit, melyre az ez évben kiadott, a mezőcsáti református egyház templomának 200. évfordulójára tervezett ünnepi visszatekintő kiadványa tanúbizonyság. 1947-ben már Dévényi nyomdaként tartották számon, valószínű, hogy korábbi tulajdonosa elhagyta Mezőcsátot.

 A háború után nagyon kevesen tértek vissza Mezőcsátra, még kevesebben maradtak itt. Az államosítás következtében még azon kevesek is, akik mégis itt kezdték újra kereskedő életüket, csalódtak. Amikor a körülmények engedték, utolsó zsidó kereskedőként a mindenki által szeretett, kedves Weimann néni megnyitotta dohány-ajándék  kereskedését, amely egészen a 80-as évek végéig működött. Minden zsidó kereskedő ?kortárs visszaemlékezések szerint? nagyon készségesen, szívélyesen, akár hitelre is adta áruját.

 

Ipari üzemek, pénzügyi intézmények

 

A város életében két malom biztosította az itt megtermett gabona őrlését. Az egyik a Winter Fülöp-féle műmalom volt, melyet zsidó tulajdonosa a kiegyezés után hozott létre. A malom egészen haláláig, 1912-ig, az ő vezénylete alatt működött. A kortársai a malomtulajdonost nagyon intelligensnek, kedvelt társasági és zseniális üzletembernek tartották. Második tulajdonosa az elismert Breuer Izidor lett. Az őrlés dinamikájáért egy 120 lóerős 2 hengeres szívógázmotor volt felelős. Maximális kapacitáson 11 járatú búza és 6 járatú rozs őrlése volt teljesíthető. A háború előtt 18 szak- és segédmunkást foglalkoztatott. A Breuer lakóház és a malomépület egy ingatlanon a Mezőcsát Bocskai u. 1-3. sz. alatt volt. A malomépületben különböző szinteket, helyiségeket különböztetünk meg: malomkőpad, szitapadlás, malompadlás, magtár, malomföldszint, gépház, generátorház, régi generátorház.

Néhány fontosabb gépet megemlítünk a malom berendezéseiből:

-        1 db légszivattyú

-        1db légtartály

-        l db vízszivattyú

-        l20 lóerős, 2 hengeres szívógázmotor

                  a generátorházban:

-         l db MÁVAG gyártmányú generátor

-        1db kátránykiválasztó

 

 

a régi gépházban:

-        110 W-os áramfejlesztő.

A gabonamalom mellett olajütő is működött, melynek fontosabb részei:

-        1 db víznyomásos olajsajtó

-        1 db magas nyomású vízszivattyú

-        1 db 4 hengeres húzógép

-        1 db napraforgó hajalógép

-        2 db pörkölő üst.

A malom mellett még egy hengeres kendertörővel is rendelkezett a család. A feldolgozott terméket megvámolták, vámőrlést, vámdarálást folytattak. A kenyérgabonából 8%, a takarmánygabonából 4 % volt a vám. A háború után 1948-ban a malom állami tulajdonba került, kb. 1963-ig üzemelt, majd lebontották az épületet.

   Jelentősebb üzemek közé tartozott még a szikvízgyártás. A 20-as években kettő, a 40-es években már három szódást tartottak számon: abból kettő, Schwarcz József és Róth Ignác, ? a háború után felesége viszi tovább az üzemet ?, a zsidó felekezet tagjai voltak.

   Az építőipar területén is jelentős erőket vonultattak fel a zsidó kereskedők. Rengeteg fa ? és építőanyag ? kereskedő hitt itteni boldogulásában. Legkorábban az 1910-es évek iratai között találhatunk fa, kőszén, deszka ? kereskedőkre. A legkiterjedtebb a Reiner és Mandula cég volt, akik ha kellett, az aktuális beszerzési helyen is (pl. Sajókazai első osztályú szén) vagonírozták a megrendeléseket, így a megrendelőnek otthon csak a helyi fuvarra kellett várnia. A Reiner és Mandula megyei szinten is igen kiterjedt volt, hisz Mezőcsát mellett Mezőnyéken is tartott fenn irodát.

Jó minőségű száraz tűzifát, szenet, építőanyagot tartott raktáron Katz Ferenc is Mezőcsáton. Tűzifája 1,80 vagy 2 koronába került attól függően, hogy a kedves megrendelő vágatlanul vagy feldarabolva kérte. Előnye abban is rejlett, hogy konkurenseihez képest igen olcsón, mindössze 10 fillérért szállított házhoz.

Házépítéshez nem csak alapanyagok, hanem mesterek is szükségeltetnek. Ezt a hiányt igyekezett pótolni 1912 nyarán Neumann Dezső, amikor megnyitotta kőfaragó üzletét Csáton. Mindenfajta kőmunkát szívesen vállalt; legyen az temetői, épület renoválási, vagy akár épülethez való kőfaragó munka. A zsidó kereskedők biztosították a fal felhúzásához szükséges anyagokat is. A vályog ósdi, elavult volt, aki téglát akart, annak elég volt, ha felkereste Kasztner Sándor téglagyárost. A munka feltételei, és kívánalmai a vásárlóra nézve igen kedvezőek voltak. Kasztner kézi tégláit bárhol előállította, legyen az község, tanya vagy uradalom. A szakszerű kiégetést kőszénnel és szalmával végezte. Tégláit szerette saját szenével kiégetni, így a szénbeszerzés feladata legalább nem hárult a megrendelőre.

A bádogos munkákban tüntek ki a Sterk család tagjai, akik generációkon keresztül szolgálták ki Mezőcsát ilyen igényeit. Az ?ős? Sterk Géza 1912-ben nyitotta meg épület és műbádogos műhelyét a Keszi úton, ?pontos, gyors munka és jutányos árak? hirdette magát. Később testvére, és majdan fia is követte szakmai téren az elődjét.

Több pénzintézet is létrejött Mezőcsáton, már a XIX. század végén. Ezek között a legjelentősebb a Borsod megyei Takarékpénztár Mezőcsáti fiókja volt, mely 1891-ben alakult. Ez a köztudatban csak Engel Bank néven volt ismert, mivel az impozáns pénzintézet vezetője, Engel Pál pénzügyletei mellett terménykereskedéssel is foglalkozott. A másik elismert bank a Mezőcsáti Takarékpénztár Rt. volt, mely 1890-ben alakult, Dobozy Dániel helyi birtokos védnökségével. Az alkalmazottak között, több zsidó szakembert is találunk. A takarékpénztár XVII. zárszámadása alapján a következő izraelitákat alkalmazták.  Koller Ferenc könyvvezető, Engel Pál pénztárnok, Dr. Lusztig Jakab, Dr. Kardos Izidor felügyelő-bizottsági tag. A Takarékpénztár nem bizonyult életképesnek hosszú távon és a XX. század első évtizedében tönkre ment.













Fórum bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
Fórum
Vendégkönyv
Panaszláda
Hasznos hírek